Több mint egy évtizedig dolgoztam a világ egyik legismertebb felsővezetői tanácsadó cégénél, komplex gazdasági és szervezeti kihívásokkal foglalkozva. Aztán hazatértem, bekapcsolódtam a családi vállalkozásunkba, és az elmúlt négy évben végigcsináltuk a generációváltást a Dominónál, nemcsak tanácsadóként, hanem tulajdonosi és operatív szinten is.
A folyamat során döbbentem rá, hogy bár sokat beszélünk erről Magyarországon, de a cégvezetők számára a valós kapaszkodót nyújtó szakirodalom minimális. A hazai gazdaság egyik legnagyobb, mégis legtöbbször elodázott kihívása ez: miközben a nemzetközi becslések szerint tízből csak három cég éli túl az első generációváltást, a másodikat pedig már csak minden tizedik, a témában alig találni valóban hasznos, gyakorlatias anyagokat magyar nyelven. A témában az egyetlen átfogó magyar nyelvű könyv, amit találtam: Generációváltás a családi vállalkozásokban (szerzők: Dr. Csővári István, Dr. Titkos Csaba, Molnár Szabolcs és Pálos Ildikó). Nagyon jó felvetéseket és gondolatokat tartalmazott az utódláshoz kapcsolódóan, érdemes elolvasni. Azonban ebben sem volt egy módszertan, egy térkép arról, mit kellene csinálni.
Térkép nélkül azonban nagyon könnyű eltévedni.
A nemzetközi szakirodalom sokszor jogi és pénzügyi megoldásokra épül (családi alkotmány, bizalmi vagyonkezelés, holdingstruktúrák stb.). Ezek fontosak, de a magyar KKV-k többségénél nem ezek döntik el a sikert. Hanem az, hogy hogyan tudunk emberi oldalról, bizalommal, fokozatosan, átgondoltan váltani? Milyen lépéseket érdemes követni? Milyen buktatók jönnek elő szinte törvényszerűen? És hogyan tudunk felkészülni ezekre.
Ezért döntöttem úgy, hogy az elkövetkező időszakban pár cikkben megosztom a tapasztalatainkat. Nem azért, mert nálunk minden tökéletesen ment, hanem mert hiszek abban, hogy érdemes nem csak a problémáról, hanem a megoldásról is beszélni.