Amikor 2022-ben beszálltam a családi cégünkbe, nem gondolkodtam statisztikákban. Csak azt éreztem, hogy valamit tenni kell, mielőtt túl késő lesz. Most, hogy utólag megnéztem az adatokat, kiderült: pontosan azon az átlagvonalon mozogtunk, ahol a legtöbb magyar családi cég éppen most áll. Csak a legtöbben nem lépnek.
Posgay István 2025-ös tanulmánya a Századvég Figyelőben azt vállalja, hogy egy helyen összegzi, mit tudunk ma a magyar kkv-k és családi vállalkozások generációváltásáról. Nem saját felmérés. A 2023 és 2025 között megjelent hazai intézményi kutatásokat, vállalati felméréseket és esettanulmány-gyűjteményeket olvassa össze egy képpé, és teszi hozzá a saját számítását.
Négy szám, ami leírja a helyzetet
- A cégvezetők átlagosan 27,5 éve irányítják a vállalkozásukat (Prime by JobGroup–OPTEN, 2024).
- A vállalkozások 16%-ánál éppen most zajlik a generációváltás, miközben a cégek 50-55%-a még tudatosan hozzá sem kezdett az átadás előkészítéséhez (KKV Magazin, 2024).
- A családi vállalkozások 25-33%-a már átesett legalább egy generációváltáson (K&H Bank, 2024-2025).
- A nemzetközi becslések szerint a családi cégek 30-33%-a éli túl az első, 10-15%-a a második és 3-5%-a a harmadik generációváltást (KPMG).
Ebből a szerző egy saját becslést is levezet, és ez a tanulmány legkeményebb mondata. Ha a hazai mintegy 750 ezer kkv-ból elfogadjuk a családi vállalkozások 57%-os arányát, és a legalacsonyabbra vesszük az első év után megszűnő cégek arányát, akkor az első generációváltás évében megközelítőleg 278 ezer vállalkozás szűnhet meg. Nem egyszerre, hanem több évtized alatt elosztva.
Ez a mi történetünk, nem importált trend
A 27,5 év nem véletlen szám. A rendszerváltás után tömegesen alapított magyar cégek első generációja most éri el egyszerre a nyugdíjkorhatárt. Ez egy egyszeri, össztársadalmi hullám, aminek nincs korábbi hazai tapasztalata, amiből tanulni lehetne, sem intézményi, sem családi szinten. Nincs az a nagyszülő, aki elmesélné, hogy ő ezt hogyan csinálta.
Ami viszont igazán elgondolkodtató, az a két szám ellentmondása. A cégek több mint fele még tudatosan hozzá sem kezdett, miközben a tanulmány szerint a téma “már nem tabu”, nyíltan tárgyalt probléma. Vagyis nem az információ hiányzik. Tudják, hogy kell, beszélnek is róla, és mégsem kezdik el.
A mérce, ami teljesíthetetlen
A szerző erre egy nagyon konkrét magyarázatot ad az OPTEN elemzése nyomán: a hosszú ideje hivatalban lévő alapítók a saját szakmai tapasztalatukat és döntési rutinjukat tekintik mércének az utóddal szemben. Miközben így az utód generációjának digitális, nyelvi és innovációs kompetenciái alulértékelődnek.
Ez egyszerre magyarázza a halogatást és teszi értelmezhetővé. Aki huszonhét év rutinjához méri a jelöltet, az örökre halaszthatja a döntést, teljesen jóhiszeműen, mert a jelölt tényleg soha nem lesz kész. Nem lehet kész: az a mérce nem tudásból áll, hanem eltöltött időből.
Ezért nem lustaság vagy tudatlanság a halogatás, hanem mérce-probléma. És ez azért jó hír, mert a lustaságot nehéz megoldani, egy rossz mércét viszont ki lehet cserélni. Csak előbb ki kell mondani, hogy létezik.
Ezért kezdődik minden a személyes célokkal
Ez az adat magyarázza meg, miért a négy lépés legelső lépése a személyes célok összehangolása, és miért nem a cégdiagnózis vagy a jogi struktúra.
Ha a halogatás valódi oka az, hogy az alapító a saját rutinjához méri az utódot, akkor ezt nem lehet több adattal, jobb tervvel vagy ügyvéddel megoldani. Csak azzal, hogy kimondjuk: mit jelent az alapítónak elengedni, mit szeretne a saját következő tíz évétől, és mit vár el az utódtól. Konkrétan, számonkérhetően, nem “majd meglátjuk, kész-e” formában. Amíg a mérce kimondatlan, addig teljesíthetetlen.
A saját utunkon sem azért nem kezdtünk hozzá korábban, mert nem tudtuk, hogy fontos. Hanem mert senki nem mondta meg, hogyan induljunk el, és mert végül egy családi vita kellett ahhoz, hogy őszintén beszéljünk róla.
Ha a saját cégetekre nézve tennétek fel a kérdést: ti a 16%-ban vagytok, ahol most zajlik a folyamat, vagy abban a bő felében, ahol még csak a “majd egyszer” szintjén él a téma?
Forrás: Posgay István: “Generációváltás a kkv-k és a családi vállalkozások esetében Magyarországon”, Századvég Figyelő, 5. évf. 2025/3. szám, 67-85. o. (a tanulmány által összegzett Prime by JobGroup–OPTEN, KKV Magazin, K&H Bank, KPMG és BudapestLab adatok alapján).