A négy lépésem első két fázisa, a személyes célok összehangolása és a közös vállalati vízió, nálunk hónapokig tartott, mielőtt bármi konkrét történt volna. Sokszor kaptam rá kérdést, hogy ez tényleg ilyen fontos-e, vagy csak a mi családunknál volt szükség rá.
A Budapesti Corvinus Egyetem Családi Vállalkozások Központja, a Grémium az Utódlásért Egyesület és az OPTEN közös kutatása egy “professzionalizációs indexszel” mérte fel 145, túlnyomórészt hazai családi vállalkozás felkészültségét négy dimenzió mentén: személyes, anyagi, családi és kulturális.
Egy nagyon egyenetlen kép
A magyar családi cégek átlagosan 58%-os professzionalizációs szinten állnak, szemben a nem családi cégek 63%-ával. Ez az 5 százalékpontos elmaradás önmagában nem megrázó, a bontás viszont igen.
A kulturális dimenzió a legerősebb: 79%. Utána a személyes (62%) és az anyagi (56%) következik. A családi dimenzió pedig messze a leggyengébb: mindössze 34%. A mintában szereplő cégek több mint háromnegyede ebben a dimenzióban a legalacsonyabb, kritikus sávba esik, és összességében csupán 7%-uk számít “vezető” szintűnek. Itt hiányzik leggyakrabban a családi alkotmány, és itt marad el vagy indul el csak elnagyoltan az utódlási terv kidolgozása.
Egy fenntartást előre kell bocsátanom, mert enélkül ez a szám többet állítana, mint amennyit bír. A 145 cégből 130 volt családi vállalkozás, és a felmérés önkéntes, önértékelős online kérdőíven alapult, tehát nem véletlenszerű, reprezentatív mintavétel. Valószínűleg olyan cégek jelentkeztek rá, amelyek amúgy is aktívan foglalkoznak a témával. A 34% tehát nem azt jelenti, hogy a cégek 34%-ának van családi alkotmánya: ez egy több kritériumból képzett átlagpontszám, aminek a súlyozását nem tették közzé. Irányjelzőnek jó, szigorú, reprezentatív állításnak nem tekinteném. Ha valaki lektorált, kérdezőbiztossal felvett magyar adatot keres, arra a 111 céget vizsgáló Corvinus-kutatás alkalmasabb.
A 79% és a 34% ugyanarról a családról szól
Ez a szakadék a felmérés legérdekesebb része, és szerintem ebben van egy csapda.
A kulturális dimenzió, vagyis az értékek, a közösség és a “hogyan működünk együtt”, több mint kétszer olyan erős, mint a családi. Vagyis a magyar családi cégeknek erős kultúrájuk van és nagyon gyenge a családi kormányzásuk.
Ezt a kettőt könnyű összekeverni. Jó a hangulat, összetartunk, bízunk egymásban, ebből egyenesen következni látszik, hogy az utódlás is menni fog. Csakhogy nem ugyanaz a kettő. A kultúra arról szól, hogyan érzünk egymás iránt. A családi dimenzió arról, hogy le van-e írva, ki mit dönt, ki mit kap, és mi történik, ha valaki nemet mond.
Az első teljesen kompatibilis a második teljes hiányával. Sőt: a jó hangulat kifejezetten csökkenti a nyomást arra, hogy ezeket kimondjuk. Minek bolygatni, ha minden rendben?
A gyengeség ott van, ahol a legkényelmetlenebb
Ez az adat egyetlen dolgot mond a négy lépés sorrendjéről: hogy jól van felállítva.
A pénzügyi vagy jogi felkészültséget könnyű tanácsadóra bízni. Egy könyvelő, egy ügyvéd megmondja, mit kell csinálni, és utána nyugodtan lehet aludni. A családi dimenzió viszont azt jelenti, hogy le kell ülni egymással, és ki kell mondani, ki mit szeretne valójában. Ezt nem lehet kiszervezni.
Ezért van az első lépésben, a személyes célok összehangolásában, a folyamat legnehezebb munkája, nem az utolsóban. És ezért mondom mindig: ha csak egyetlen lépést csináltok meg az egészből, az ez legyen, mert statisztikailag ez az, amiben a hazai cégek háromnegyede elakad.
Ebből egy praktikus következtetés is adódik. Ha egy KPI-lista alapján néznétek végig magatokat, valószínűleg a pénzügyi és jogi kérdésekben éreznétek magatokat magabiztosnak, és ez a magabiztosság félrevezető lenne, mert nem ott van a kockázat. Pont ezért épült a Felkészültségi térkép úgy, hogy ne csak a “kemény” területeket mérje.
Ha most kellene pontoznotok magatokat 0-tól 100-ig a családi dimenzióban, vagyis hogy mennyire van kimondva mindenkinél, ki mit szeretne és hova tartunk közösen, hány pontot adnátok?
Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem Családi Vállalkozások Központja, Grémium az Utódlásért Egyesület és OPTEN közös kutatása (felmérés: 2024 tavasza, eredmények bemutatva: 2025. május 14.); Corvinus Egyetem sajtóközleménye; KKV Magazin, 2025. május.