Egy család fél évet és nem kevés pénzt fordított arra, hogy elkészüljön a családi alkotmányuk. Van benne küldetés, értékek, jövőkép, és szépen be van kötve. Mindenki aláírta, és mindenki jól érezte magát a záró vacsorán.
Két évvel később, amikor eldőlt, hogy a középső testvér bejöhet-e a céghez vezetőnek, a dokumentumot senki nem vette elő. Nem azért, mert elfelejtették, hanem mert nem volt benne semmi, amit elő lehetett volna venni.
Ez a helyzet gyakoribb, mint gondolnánk, és van rá kutatási eredmény.
Mit vizsgáltak
José Manuel Hurtado González és Ines Herrero-Chacón 231 családi vállalkozást vizsgált, feldolgozó- és szolgáltatóiparból egyaránt, kérdőíves adatfelvétellel és többlépcsős regresszióval.
Három dolgot mértek: van-e a cégnek családi alkotmánya, mekkora a családi társadalmi tőkéje (a családon belüli bizalom, kapcsolatok és közös normák ereje), és mennyire ellenálló a vállalkozás, vagyis mennyire képes felkészülni a változásra és alkalmazkodni hozzá.
A családi alkotmány itt tág fogalom: írásos megállapodás, ami rögzíti a család és a cég közötti kulcskérdésekben a közös értelmezést, a család célját, értékeit, és tervet ad a cég jövőbeli irányítására. Máshol családi protokollnak vagy családi chartának is nevezik.
Az eredmény, ami kellemetlen
A kutatás fő megállapítása két részből áll, és a kettő együtt érdekes.
A családi társadalmi tőke javítja a cég ellenállóképességét. A családi alkotmány önmagában nem.
A szerzők megfogalmazásában a családi alkotmány ilyenkor szimbolikus szerepet tölt be: megvan, jól mutat, jelzésértéke van kifelé, de önmagában nem az teszi a céget ellenállóbbá.
Ez elsőre lehangoló, főleg annak, aki most fizetett ki egy tanácsadót. A folytatás viszont nem az.
Az alkotmány konkrét tartalma viszont hat. A kutatás öt olyan szabálytípust nevez meg, amelyik ténylegesen összefügg az ellenállóképességgel:
- Ki és milyen feltétellel kerülhet vezetői pozícióba a családból.
- Hogyan alakul a javadalmazás.
- Hogyan zajlik az utódlás tervezése.
- Milyenek az osztalékszabályok, egyértelműen kimondva.
- Hogyan oszlanak meg a szavazati jogok.
Vagyis nem a dokumentum megléte számít, hanem hogy van-e benne olyan szabály, amit egy vitás helyzetben elő lehet venni. A bekötött küldetésnyilatkozat nem ilyen. Az, hogy „családtag akkor lehet ügyvezető, ha előtte öt évet dolgozott a cégen kívül és van vezetői tapasztalata”, ilyen.
A család fenti példájában pontosan ez hiányzott. Amikor eldöntendő kérdés lett, hogy a középső testvér bejöhet-e vezetőnek, nem volt mihez nyúlni.
A rész, ami a legérdekesebb, de a leginkább óvatosan kezelendő
A szerzők felvetnek egy összefüggést, amit érdemes külön jelölni, mert ez az érvelésük, nem pedig igazolt mérési eredmény.
Azt vetik fel, hogy az erős családi társadalmi tőke rövid távon képes ellensúlyozni azt, ha nincs családi alkotmány, az alkotmány pedig ott a leghatásosabb, ahol a családi társadalmi tőke gyenge.
Ha ez igaz, akkor abból egy fordított logika következik ahhoz képest, amit a legtöbben gondolnak. Nem az összetartó, jól működő család az, akinek leginkább szüksége van írott szabályokra. Hanem az, ahol a bizalom vékonyabb. Az összetartó családnál a bizalom addig elvégzi a munkát, amíg a helyzet nem bonyolódik.
Egy fenntartás azonban idekívánkozik, és ez már az én olvasatom: a családi bizalom nem állandó. Az a család, amelyik ma erős társadalmi tőkével bír, tizenöt év múlva három ágra bomolhat. Vagyis az alkotmány értéke nem a mai állapottól függ, hanem attól, amilyen a család akkor lesz, amikor a szabályra szükség lesz.
Amit mi csináltunk, és miért illik ehhez
Nálunk nem készült családi alkotmány. Kevés tulajdonossal működő középvállalatnál nem tartom elengedhetetlennek, több családi ággal viszont már nagyon hasznos lehet.
Amit viszont megcsináltunk, az pontosan a kutatás öt pontjából három.
Összeírtuk a cég tizenöt-húsz legfontosabb döntéstípusát, és mindegyik mellé azt, hogy az kinek a döntése: az ügyvezetőé, az igazgatóságé vagy a tulajdonosoké. Ebből lett a szavazati és döntési jogok rendezése. Rögzítettük, hogy bizonyos értékhatár feletti beruházásokhoz és hitelfelvételekhez, nagy értékű ingatlan vagy maga a cég értékesítéséhez a háromtagú igazgatóság írásbeli jóváhagyása kell.
Szétválasztottuk a munkát és a tőkét: aki a cégben vezetőként dolgozik, azt úgy kezeljük, mintha kívülről felvett vezető lenne, piaci javadalmazással. A tulajdon ezzel szemben családi vagyon. Ez a kutatás második pontja.
És az osztalékszabályokat is rendeztük, méghozzá konkrétan: a testvéremnek eladott részesedést nem egyetlen nagy tranzakcióval, hanem osztalékelsőbbségi jogokkal rendeztük.
Utólag nézve tehát a dokumentum hiányzott, a tartalom nem. Ha ennek a kutatásnak igaza van, akkor ez a jó sorrend.
Mit érdemes másképp csinálni
Ne a dokumentummal kezdd, hanem a vitás kérdésekkel. Írd össze, milyen kérdésekben akadtatok el az elmúlt években, vagy min fogtok vitatkozni a következő ötben. Ezekre kell szabály.
Az öt szabálytípus a legjobb kiindulási lista. Bejutás vezetői pozícióba, javadalmazás, utódlástervezés, osztalék, szavazati jogok. Ha ebből az ötből van kettő, az többet ér, mint egy negyvenoldalas alkotmány, amiben egyik sincs.
Legyen minden szabály olyan, hogy egy vitában elő lehessen venni. Teszt: ha a szabályból nem lehet eldönteni egy konkrét esetet, akkor az még nem szabály, hanem szándéknyilatkozat.
Ha most jól működik a család, azzal ne érvelj. A kutatás szerint a bizalom valóban helyettesíti egy ideig a szabályokat. Csak a bizalom az, ami változhat, a leírt szabály pedig nem.
Több családi ágnál ne halogasd. Ahol több nukleáris család lesz tulajdonos, ott a társadalmi tőke szükségszerűen hígul, és épp ott a legnagyobb az írott szabály haszna.
Egy korlát
A kutatás keresztmetszeti kérdőíves felmérés 231 cégről, tehát azt méri, mi jár együtt mivel, nem azt, hogy mi okoz mit. Abból, hogy az alkotmánnyal rendelkező cégek nem ellenállóbbak, nem következik, hogy az alkotmány felesleges, csak az, hogy önmagában nem ez a megkülönböztető tényező.
Vissza a családhoz, akiknek szép, bekötött alkotmányuk van.
Ha leülnek egy délutánra, és a meglévő dokumentum mellé leírják azt az öt dolgot, amit a kutatás megnevez, akkor a következő vitás kérdésnél lesz mihez nyúlni. Nem kell újraírni az egészet: elég a hiányzó szabályokat hozzátenni.
Ha nem írják le, a dokumentum ott marad a polcon, és a következő nehéz döntésnél újra az lesz, ami eddig: az dönt, aki hangosabb, vagy az, akinek több a részesedése. Az alkotmány pedig továbbra is szépen fog mutatni.
Forrás: José Manuel Hurtado González és Ines Herrero-Chacón: “Family constitution and firm resilience”, Journal of Family Business Management, Emerald, 2025.