Kérdezz meg tíz családi cégtulajdonost, hogy a cégüknek van-e a profitszerzésen túli célja. Kilenc igent fog mondani, és mind a kilenc komolyan is gondolja.
Aztán kérdezd meg, hogy van-e olyan rendszer a cégben, amitől ez az új kollégához is eljut. Itt fog szétválni a mezőny.
Ez a különbség mérhető, és pontosan ezt méri a McKinsey egyik kutatása.
Mit vizsgáltak
A McKinsey több mint 120 felülteljesítő családi céget elemzett, tíz szektorban, a világ minden részéről. Az életkoruk egy évtizednél fiatalabbtól több évszázadosig terjed.
Előre tisztázandó, hogy ezek mekkora cégek: az átlagos éves árbevételük 1 és 95 milliárd dollár között mozog. Ez nem magyar középvállalati méret, tehát a számok nem hozhatók át közvetlenül. A mintázat viszont igen, és épp ezért érdemes megnézni.
A meglepő rész: a hozzáállásban alig van különbség
A kutatás négy gondolkodásmódot azonosít, ami a legjobban teljesítő családi cégeket jellemzi:
- A profiton túli cél. Nem csak a tulajdonosi értékteremtés.
- Hosszú távú szemlélet, hangsúllyal a cégbe való visszaforgatáson.
- Óvatos, konzervatív pénzügyi hozzáállás.
- Olyan folyamatok, amik hatékony döntéshozatalt tesznek lehetővé.
Ha most azt gondolod, hogy ez a négy nem hangzik különösebben titoknak, akkor jól gondolod. A kutatás maga is kimondja: ez a négy megvan minden családi cég génjeiben. A legjobbaknál csak hangsúlyosabb.
És a mértéke is látszik. A legjobban teljesítő cégek 93%-a szerint van a cégüknek a tulajdonosi értékteremtésen túli világos célja. A teljes vizsgált körben ez 86%.
Hét százalékpont. Ennyi a különbség abban, amiben hisznek.
Ahol viszont szétnyílik
Most jöjjön ugyanez a kérdés máshogy feltéve.
A legjobban teljesítő cégek 91%-a azt mondja, hogy vannak formális mechanizmusaik arra, hogy a munkatársak megértsék, magukénak érezzék és a viselkedésükben is megjelenítsék ezt a célt és ezeket az értékeket. A teljes körben ez az arány 84%.
Ez is hét százalékpont, csak most nem a meggyőződésben, hanem a gépezetben.
És ez a lényeg. A hozzáállás gyakorlatilag közjószág a családi cégek között. Majdnem mindenkinek megvan. Amit a legjobbak csinálnak, az nem az, hogy jobban hisznek benne, hanem hogy építenek hozzá valamit, ami nélkülük is működik.
A kutatás ezt a különbséget viszi tovább a másik felében is: a legjobbak a négy gondolkodásmódot öt stratégiai lépéssel kombinálják, amit a többiek nem. Portfólió- diverzifikáció, erőforrások dinamikus átcsoportosítása, hatékony befektetői és üzemeltetői működés, kitartó fókusz a tehetségek megszerzésére és megtartására, és a kormányzási megoldások folyamatos felülvizsgálata a generációkon átívelő teljesítmény érdekében.
Egy magyar középvállalatnál ebből az ötből három nem értelmezhető. A negyedik és az ötödik viszont igen, és pont azok a legfontosabbak: az emberek és a kormányzás.
Miért ez a jó hír
Ha a különbség a meggyőződésben lenne, az rossz hír volna, mert azt nehéz megváltoztatni.
De nem ott van. A megfelelő hozzáállás nálad is megvan. Hosszú távra gondolkodsz, óvatos vagy a pénzzel, és van a cégnek értelme a profiton túl is, különben nem csinálnád harminc éve.
Amit a legjobbak hozzátesznek, az mechanizmus. És a mechanizmus tanulható, megvásárolható, lemásolható. Nem kell hozzá más ember, csak más munka.
Ez összefügg azzal, ami az átadásnál a legnagyobb kockázat. Amíg az értékek és a működési elvek csak a tulajdonos fejében vannak, addig nem átadhatók. Az utód nem tudja átvenni azt, ami sehol nincs leírva, és a szervezet sem tud igazodni hozzá, ha az alapító kimegy a szobából.
Mit érdemes csinálni
Írd le, mi a cég célja a profiton túl. Egy mondat elég. Ha nem tudod egy mondatban, akkor még nem elég éles.
Aztán tedd fel a nehezebb kérdést: mitől jut ez el a következő új kollégához? Ha a válasz az, hogy „majd megérzi”, akkor nincs mechanizmus, csak szándék.
Kezdd a legolcsóbbal. Egy bekezdés a beléptetéskor, egy visszatérő napirendi pont a vezetői megbeszélésen, egy kérdés az éves értékelésben. Nem kell hozzá kultúraprojekt.
A kormányzást vedd komolyan idejében. A kutatás szerint a legjobbak folyamatosan felülvizsgálják a kormányzási megoldásaikat, hogy a teljesítmény generációkon át fennmaradjon. Ez az egyetlen az öt lépés közül, ami közvetlenül az átadásról szól.
Egy korlát
Ezek milliárd dolláros cégek. Az arányok nem vihetők át egy magyar középvállalatra, és a stratégiai lépések fele sem értelmezhető ezen a méreten.
Amit át lehet hozni: hogy a hozzáállás önmagában nem megkülönböztető, és hogy a különbséget a formális mechanizmusok adják. Ez a megállapítás nem méretfüggő.
Ha most megkérdeznéd magadtól, mi a céged célja a profiton túl, valószínűleg tudnál rá válaszolni. A kérdés az, hogy rajtad kívül tudna-e még valaki.
Forrás: Eduardo Asaf, Igor Carvalho, Acha Leke, Francesco Malatesta és Jose Tellechea: “The secrets of outperforming family-owned businesses: How they create value, and how you can become one”, McKinsey & Company, 2023. november.