Az egyik leggyakoribb kérdés, amit kapok: mennyire vagyunk egyedül ezzel? Erre most van friss magyar adat, és van benne egy elmozdulás, ami szerintem a legfontosabb hazai trend a témában.
A K&H Bank nagyvállalkozói növekedési indexének 2025. első negyedéves adatairól van szó. Rendszeresen ismételt vállalati felmérés, és épp ezért alkalmas arra, amire a legtöbb egyszeri kutatás nem: az elmozdulás mérésére.
A helyzetkép
Magyarországon nagyjából 180 ezer családi vállalkozás működik, a hazai cégek mintegy ötöde. Minden hatodik cégnél napirenden van most az átadás, ami durván 30 ezer céget jelent. Minden negyediknél már lezajlott legalább egyszer. A cégek fele pedig egyelőre nem foglalkozik a fiatalabb családtagoknak való átadással.
Egy megjegyzés a 180 ezerhez, mert enélkül többet állítana, mint amennyit bír. Ez a becslés nem egyértelmű a szakirodalomban. Egy 2025-ös hazai szaktanulmány ugyanerre az évre 80 ezret idéz, más becslések 130 ezer körül járnak, a BudapestLab pedig a kkv-kon belüli 57%-os arányból számol. A szórás oka az, hogy nincs egységes definíciója annak, mi számít családi vállalkozásnak. A 180 ezer a “minden ötödik cég” aránnyal konzisztens, de irányjelzőként kezelem, és ha valahol használjátok, mindig ugyanazt a forrást használjátok hozzá.
A tíz százalékpont, ami egy év alatt mozdult
Ezek a számok önmagukban megnyugtatóak: nem vagytok egyedül, és nem is vagytok lemaradva. De nem ez a poszt lényege.
Azok között, akik ténylegesen tervezik az átadást:
- A családon belüli utódlást preferálók aránya egy év alatt 10 százalékponttal, kétharmadra csökkent.
- A családtag és külső szakember vegyes bevonását tervezők aránya 12-ről 20%-ra nőtt.
Ez attitűdváltozás, nem állapot. A hazai családi cégtulajdonosok gondolkodása egyetlen év alatt mozdult el, és nem kicsit. Ez azért figyelemre méltó, mert az ilyen mélyen kulturális meggyőződések, hogy a cég a gyereké, általában generációnként változnak, nem évente.
A mozgás iránya beszédesebb, mint a mértéke
És nem véletlenszerű az irány. Nem az eladás felé mozdultak el, és nem is a teljesen külső menedzsment felé. A növekedés a vegyes megoldásban van.
Vagyis nem arról van szó, hogy a magyar alapítók feladnák a családi folytonosságot. Arról, hogy egyre többen ismerik fel: a családi tulajdon és a professzionális vezetés nem ugyanaz a kérdés, és a kettő szétválasztható.
Ez pontosan az a felismerés, ami a nemzetközi kutatásokból is kijön, hogy a legjobban teljesítő családi cégek 95%-a bevon külső szempontot a stratégiai döntésekbe. Itthon most kezd ez a gondolat átszivárogni a gyakorlatba.
Van ennek egy kevésbé kellemes olvasata is, amit fair kimondani. Lehet, hogy ez az elmozdulás nem elsősorban stratégiai felismerés, hanem kényszer: egyre több alapító szembesül azzal, hogy nincs olyan családtag, aki akarná és tudná is. A vegyes modell felé mozdulás ilyenkor nem választás, hanem alkalmazkodás. A végeredmény szempontjából ez mindegy, a folyamat szempontjából viszont nem, mert a kényszerből hozott döntéshez sokkal nehezebb a család egészét megnyerni.
Amire ez a döntést helyezi
Ez az adat pontosan azt a döntést teszi láthatóvá, ami a négy lépés elé esik, és ami a leggyakrabban marad kimondatlan: melyik irány.
Amíg a válasz automatikusan “a gyerek viszi tovább” volt, addig nem is volt döntés, csak alapállás. Ha viszont a tervezők harmada már vegyes vagy külső megoldásban gondolkodik, akkor ez valódi választás lett, és minden választás rosszul is elsülhet, ha nem tudatos. Ezért az első teendő nem az átadás megszervezése, hanem annak eldöntése, mit adunk át és kinek. Erre való a Családi iránytű.
A vegyes modellnek pedig van egy konkrét következménye, amit érdemes előre látni: kettéválik a tulajdonosi és a vezetői szerep. Ilyenkor az átmeneti időszakban nem két, hanem három szereplő tanulja egymást, és a formális átadásnál külön kell rögzíteni, mely döntések tartoznak a menedzsmenthez és melyek maradnak tulajdonosi hatáskörben. Ez a legtöbb konfliktus forrása az ilyen felállásokban, és teljesen elkerülhető, ha idejében leírjátok.
Ti melyik harmadban vagytok: a családon belüli, a vegyes, vagy még az “egyelőre nincs napirenden” felében?
Forrás: Tudás.hu, “180 ezer családi vállalkozás van Magyarországon”, a K&H nagyvállalkozói növekedési index 2025. első negyedéves adatai alapján.